
Mentem hazafelé egy munkatársam névnapjáról. Kis pezsi kis tequilla. Csak névnapot ültünk….semmi extra. Nem mondom, hogy szín józan voltam, azért lecsúszott kis tequila még búcsúzólag is. Lehet ,hogy azt nem kellett volna, mert gyakorlatilag koordinációs problémákkal kellett szembenéznem. Kvázi nem tudtam egyenesen járni. Kifejezetten áldottam az eszemet, hogy aznap a pántos Jlo cipőmben mentem el, ami kegyetlenül vágta a lábamat, ráadásul igen magas sarka van, de hát vadi új volt. Meg kellett mutatni a csajoknak, részben azért mert kurva sokba került, részben azért, mert nagyon extrém darab. A Kálvin felé már éreztem, minden lépéssel közelebb jutok ahhoz, hogy ne a cipőm, hanem a lábam törjön be. Kecsesen elsiklottam egy night club előtt,(ennek akkor nem voltam tudatában) és pucsítva lehajoltam a cipőmhöz, rángattam kicsit a pántot, tágító szándékkal. Ahogy ezt a mozdulatot ismételgetem abban az igen szexuális pózban,a seggem mögül egyszer csak hallom:
-De megpatkolnálak,a kurvaéletbe!- hangzott egy kétajtós szekrényre hajazó kopasz csávótól, aki a club előtt jasszoskodott a szintén kopasz jakuza fejű haverjaival. Úgy néztek ki együtt bokrétában, mint a tini-ninja teknőcök.
-Figyelj már, nem is patkolni kéne, hanem pakolni…mert nagy táskába jó csinálni. -mondta ’’Raffaelo’’.(amúgy én nem vagyok biztos benne, hogy olyan felemelő érzés lehet egy nagy bőröndbe szarni):-)
’’Leonardo’’ meg kiegészítette: -Az ilyen segget mindenhol jól meg kell csinálni! -mondattal a tartalmi elemek sorát.
Én leblokkoltam először, aztán igen gyorsan pozíciót váltottam. Sértődötten végigmértem őket, és elvonultam. Hát ennyi :) "